Beszélgetés Adolf Balázzsal, 2018-ban érettségizett öregdiákunkkal

Posted Posted in Büszkeségeink, Hírek

Adolf Balázs a 2017-ben szerzett maratoni kenus ifjúsági világbajnoki cím után 2019 augusztusában, élete első felnőtt világbajnokságán a kenu egyesek 5000 méteres számában a hatodszor győztes, ötszörös olimpiai bajnokkal, a német Sebastian Brendellel vívott nemes küzdelemben ezüstérmet szerzett. 

Természetközelben, igazi ferences lelkületű családban nőttél fel. Mennyiben alakította a szülői ház a sport iránti szereteted?

  • Nagyon sokat köszönhetek a Családomnak, hiszen otthonról hoztam az indíttatást, hogy sportoljak, később pedig a bátorítást, a támogatást. Szerettünk kint lenni a természetben, a Szüleimnek van a Szigetközben egy túracége is, a Tambitúra. A családban mindenki sportolt, a bátyám kajakozott, Édesapám is kenuzott kiskorától, lejárt velünk az edzésekre is. Én korábban szertornáztam, végül a kenu mellett döntöttem, nekem ez sokkal izgalmasabb. Kint vagyok a természetben, a Dunán, ez nagyon szép. A kenuzás érdekesebb, mint a kajak. Itt egy légző mozdulattal haladunk előre, a húzás, aztán a légmunka, a ritmus az állatok mozgására hasonlít. Például a gepárd is nagy levegőt vesz, aztán lök előre egyet. Az élet ritmusa is ilyen: beszívás, kifújás. Eredetileg maratonista voltam, ezt nagyon szerettem, de most síkvizes lettem, megpróbálom a rövidebb távokat is. A szövetségtől is így kapok támogatást, és ezek olimpiai számok is. Természetesen a maratonit sem adtam fel.
  1. augusztus 25-e, a szegedi világbajnokság döntője. Élénken él az emlékezetemben ez a nap, egykori tanáraiddal együtt izgultunk, imádkoztunk Érted… Hogyan emlékszel vissza a döntőre?
  • Bizakodva indultam el, rengeteget készültem, volt esélyem, reálisan az első hat hely valamelyikére. Az, hogy dobogóra tudtam állni, azt jelentette, hogy túlteljesítettem az elvárásokat. Nem is tudtam rögtön feldolgozni, mi történt.  Napok alatt sikerült.

Rendkívül okosan versenyeztél. A kígyó ravaszságával, de a galamb szelídségével…

  • Itt észnél kell lenni. Tömegrajt van, nagyobb a kontakt az emberek között. Lehet vizezni, tehát a másik oldalvizén menni, van forduló is, lökdösődés, van minden! Végig kell figyelni, húzásról húzásra, nem lehet ellankadni. Egy pillanat kihagyás is eldöntheti a versenyt. De az ellenfelek nem ellenségek, a legfontosabb a sport tisztasága.

Most minden jól sikerült. De korábban mi vitt tovább, ha valami nem úgy alakult, ahogy szeretted volna?

  • Egyrészt nagyon szeretem, amit csinálok, másrészt az eredmények vittek mindig tovább, lelkesítettek egy új cél felé. Volt úgy, hogy vagy három évig majdnem hiába dolgoztam, mert a növésben a társaim megelőztek, a befektetett munkám azért nem hozta az eredményeket, mert lassan érő típus vagyok. Aztán szép lassan jöttek a sikerek, hogy legyen kedvem folytatni. Mintha Isten mindig jókor jó eredményeket adott volna, ő vezetett, hogy legyen erőm újra kezdeni.

„Hogyha néha-néha győzök, / Ő járt, az Isten járt előttem…” Az utolsó mondatodról nekem ez az idézet jutott az eszembe. Örülnék, ha kitalálnád, ki írta ezeket a sorokat.

  • Szerintem Ady-versből valók. Ő persze szebben mondta, mint én, de ugyanarra gondolhattunk… Lehetne ez a beszélgetés címe is.

Napjaid nagy részét a kenuban térdelve töltöd. Ez a testtartás sok mindent kifejez…

  • Igen, alázatra tanít. Nem csak egyfajta testtartás, hanem jelképesen megadás is annak, aminek történnie kell. Hiszek a Gondviselésben, nem csak rajtam múlik, hogy mit érek el. Ez nem azt jelenti, hogy Isten mindenképp győztesként hoz ki engem a versenyből, hanem segít, hogy magam győzzem le. Ezért nyugodt vagyok.

Szoktál-e a győzelemért imádkozni?

  • Nem, a győzelemért nem. Nem azt kérem, hogy nyerjek, hanem hogy úgy tudjak odaállni, hogy mindent ki tudjak hozni magamból. Régebben jobban érdekeltek az eredmények. Most inkább azt kérem, hogy teljes erőmmel tudjak jelen lenni. Végül is az ellenfelek is csak azért vannak, hogy az ember elérje a maximumot. Ha ez sikerül, akkor mindegy, hogy hányadik lesz az ember. Győzzön az, aki többet dolgozott, aki a legjobb. Így igazságos.

Megtapasztaltad-e, hogy sokszor az ember nem azt kapja, amit kér, hanem amire szüksége van?

  • Igen, igen. A világbajnokság előtt azt szerettem volna, ha párosban jutunk a döntőbe, de a válogatón ez nem sikerült, csak egyesben. Akkor el voltam keseredve, de utólag most látom, hogy miért kellett így történnie. Talán éppen azért, hogy egyesben tudjam ezt az eredményt elérni. Így lett a legjobb.

Sokan azt mondják, nem lehet egyszerre jól tanulni és magas szinten sportolni. Neked sikerült. Magyartanárodként jól emlékszem arra, hogy soha nem kértél felmentést a tanulás alól. Nehéz volt?

  • Nem volt olyan nehéz. Jól be kellett osztanom az időmet és az erőmet. Rengeteg segítséget adtak a tanáraim és az osztálytársaim. Megkaptam előre a tananyagot, lemásolták nekem, mindig pótolhattam, javíthattam, türelmesek voltak velem. Ha még egyszer nyolcadikos lennék, újra ide jönnék.

Családod sok szállal kötődik a gimnáziumhoz, Édesapád és testvéreid révén. Te is sokszor elmondtad, hogy jó volt ide járni. Mi volt a legfontosabb, amit itt kaptál?

  • Az osztályomnak nagyon örültem, ebből a közösségből vannak a legjobb barátaim. Mind a mai napig tartjuk a kapcsolatot, sok emlék, élmény köt össze bennünket és a hit, ez a közös nevezőnk. Mindenről tudunk beszélni, hitbeli dolgokról is. Más az értékrendünk, mint a sportvilágban szokás. Ott nekem ezt az értékrendet kell képviselnem.

Adott-e neked valami életre szóló tanítást a ferences gimnázium útravalóul?

  • Elsősorban a tanáraimnak és a társaimnak a hite, amit nap mint nap megtapasztaltam, a hithez való hozzáállásuk, amelyből gazdagodtam én is.

Kérjetek és adatik… Te milyen jövőt kérsz magadnak?

  • Nagyon szeretném, ha továbbra is örömömet lelném a sportban – ez a legfontosabb. Szeretném, ha jó eredményeket érnék el, jó formába kerülnék tavasszal, hogy jól szerepeljek az olimpiai válogatón. Elkezdtem az egyetemet, itt is szeretném megállni a helyem.

Tiszteletre méltó és megható, amilyen alázatosan és szerényen viseled a nem akármilyen sikereidet. Ugyanolyan tiszta tekintetű, halk szavú, derűs fiú vagy, mint az iskolapadban voltál. Tartásod és eredményeid példaképpé tettek. Fontosak a szavaid: mit üzennél szeretett gimnáziumod mai diákjainak?

  • Elsősorban azt, hogy őrizzék meg az Istenbe vetett bizalmat, ez a legfontosabb.

Soós Sándorné Rózsa tanárnő

Felvételi előkészítő

Posted Posted in Hírek

Kedves Szülők!

Iskolánk idén is tart felvételi előkészítőt, melyre az alábbi linken lehet jelentkezni.

Az alábbi időpontokban lesznek az alkalmak:

szerdánként, 16:00-17:00

  • október 9. magyar
  • október 16. matematika
  • november 6. magyar
  • november 13. matematika
  • november 20. magyar
  • november 27. matematika
  • december 4. magyar
  • december 11. matematika

A 9/B -vel Lengyelországban

Posted Posted in Hírek

Idén nyáron egy sok programmal és lehetőséggel teli utazáson vehettünk részt a Lengyel önkormányzat jóvoltából. Már harmadik éve osztályfőnökhelyettesünk, Maggie Tanárnő lengyel származása, helyismerete és a meglátogatott városokhoz való kötődése miatt szervezte meg nekünk ezt az utat. Rengeteg érdekességet és történetet ismerhettünk meg. A lengyel nyelv nem a legkönnyebb, de szerencsére még ebben is segítségünkre voltak a lengyelül tudó 10-es diákok, akik szívesen jöttek velünk erre a kirándulásra. 

Az első napi korai indulást és a hosszú utat túlélve nagyon fáradtan érkeztünk Krakkóba. Rövidebb megállók (pl. Orawkaban) és egy magyar nyelvű mise a modern II. János Pál pápa központban (amit Tihanyi Péter atya tartott) tarkították az utunkat. Éppen Keresztelő Szent János ünnepe volt, így az ő üzenetét hordozta a mise is. Felsétáltunk a Wavelhez, ahol fagyiztunk, fotóztunk és megismertük a sárkány legyőzésének történetét. Este vacsora után kaptunk szabad időt, hogy bemenjünk újra Krakkó régi centrumába körbe nézni, aki akart vásárolni. Az óváros fantasztikus hangulatot idézett, a felvirágozott város a forró nyári estén szinte mediterrán hangulatot áraszott. Aznap a Junior Hotel Krakusban szálltunk meg.

A második napon nekivágtunk Észak-Lengyelországnak. Első úticélunk Malbork vára volt, amit régen keresztes lovagok laktak. A vártól egy órányi utazás után boldogan foglaltuk el a szobáinkat a Hostel La Guitarraban, tudván hogy aznap már nem kell újra buszba szállnunk. Este szinte kötelező volt kimenni a kivilágított Gdansk városába. Elmentünk a főutcára, ami tele volt cukrászdákkal, éttermekkel, zenészekkel és az Észak-Velencéjére jellemző díszes házakkal. Szerencsére három napot maradtunk Gdanskban, így több mindent átélhettünk a város különös hangulatából, sajátosságaiból.

A következő napon meglátogattuk a Gdanskhoz közeli várost, Gdnyát, megnéztük az ott található nagy akrváriumot. A tenger élővilágának bemutatása lenyűgöző volt. A komp indulásáig volt egy kis szabad idő ebédelni, azután kihajóztunk a Hel-félszigetre, ahol a meleg, napos időnek hála egész délután strandoltunk. A lengyelek étkezési szokásaival is megismerkedtünk, megtudtuk, hogy az egyik legfinomabb hal a sandach.

Csütörtökön végig jártuk az óriási II. Világháborús Múzeumot, ahol sok szomorú vagy megható eseményt, tárgyat és történtet láttunk vagy hallottunk. Ezek mindenkit egy kicsit lehangoltak, pont, mint az esős, borús idő, ami nem javult meg egészen addig, amíg ki nem értünk a Sopoti mólóhoz. Ez az Európában leghosszabb móló, gyönyörű kilátást nyújt a tengerre, hátterében a díszes Grand Hotellel és világítótoronnyal. Az esti vacsoránál konstatáltuk, hogy paradicsom valamilyen módon biztos lesz az ételünkben. Rengeteg salátát és zöldséget ettünk ezen a héten.

Pénteken, a kirándulás végéhez közeledve, korai indulással sajnos, de legalább a reggeli dugót megelőzve, odaértünk Chestochowaba a Jasna Gora-i kegyhelyhez, ahol megnéztük a híres Fekete Madonnát és körbevezetett minket a fontosabb épületeken egy idős, de nagyon vicces Pálos atya, aki néhány szót még magyarul is tudott. Megható volt a templom hátsó részében található keresztút Duda festményeivel. A rózskápolnában egy magyar nyelvű misén vehettünk részt, amit Péter atya celebrált. Chestochowa után már csak a szállásunkat foglaltuk el Gliwicében. Szombaton reggel indultunk haza Magyarországra.

Szeretnénk köszönetet mondani minden segítőnek és szervezőnek, a Lengyel Önkormányzatnak, a buszsofőröknek, akik biztonságban végig vittek minket, az idegenvezetőnknek a felkészültségéért, az osztályfőnököknek és kísérőknek, és mindenkinek, aki nélkül nem jöhetett volna létre ez a kirándulás.

 

Tankönyvosztás rendje

Posted Posted in Hírek

Kedves Diákok!

Kérünk benneteket, hogy az alábbi időpontban gyertek átvenni a tankönyveket:

augusztus 28., szerda:

  • 9-től 11 óráig: 8. a, b osztályok – (emelet)
  • 11-től 13 óráig: 9. a, b osztályok – (emelet)

 

augusztus 29., csütörtök:

  • 9-től 12 óráig: 10. a, b, c osztályok – (földszint)
  • 12-től 13:30 óráig: 11. c osztály – (földszint)

 

augusztus 30., péntek:

  • 9-től 11 óráig 11. a, b osztály – (földszint)
  • 11-től 13:30 óráig : 12. a, b, c osztályok – (földszint)

 

szeptember 2.hétfő:

  • 10-től 11 óráig: 7. a osztály – (emelet)
  • 11-től 12 óráig: 7. b osztály – (emelet)
  • 12-től 13 óráig: 9. c osztály – (emelet)

 

Helye: Könyvtár épülete.

Köszönettel:
a könyvtár munkatársai