Tisztelt Szülők, Kedves Diákok!

Az ideiglenes felvételi jegyzékek itt érhetőek el:

4 évfolyamos képzés

6 évfolyamos képzés

Bécser Róbert
igazgató

Görbe Márton 11.C osztályos tanuló megemlékezése

1. Miért pont ezen a napon emlékezünk meg?

Az emléknap dátumának megértéséhez 1947-be kell visszatekintenünk.
Kovács Béla a Független Kisgazdapárt főtitkára volt. A párt egyaránt képviselte a birtokos parasztságot és a polgári-keresztény érdekeket is. Az MKP-vel (a Magyar Kommunista Párttal) szemben nem támogatta a forradalmi radikalizmust. Kovács Béla a párt centrumába tartozó vezető volt, aki erősen bírálta a kommunista pártot. Népszerű politikus volt ezért veszélyt jelentett az MKP vezetői szemében.
Koholt vádak alapján 1947. február 25-én letartóztatták, elrabolták és törvénytelenül a Szovjetunióba szállították. Nyolc évet töltött szovjet fogságban és az embertelen gulagon, hogy hazatérhessen további hat hónapnyi börtönbüntetésre. Fogsága alatt, hogy megtörjék, éheztették, megverték és megalázták.
A kommunista rendszer bevált módszereinek egyike volt ez, amit számos más emberen alkalmazott. Olyan embereken, akik nem alkudtak meg a kommunista ideológia nyomásának ellenére sem, kitartottak hazájuk és értékeik védelme mellett. Rájuk emlékszünk február 25-én.

2. Miről árulkodnak a számok?

A kommunista rendszer borzalmairól.
A kommunista diktatúrák áldozatainak számát- akik meghaltak, vagy börtönbe kerültek- világviszonylatban 1917 és 1991 között 100 millió főre teszik. Ebből a Szovjetunió 20 millió ember életét vette el, Kelet-Európában pedig 1 millióan estek áldozatául a kommunista üldöztetéseknek.
Becslések szerint több mint 200 ezer magyar ember vesztette életét gyűjtő-, tranzit- és a kényszermunkatáborokban.

3. Milyen politikai rendszer vezetett ide?

A kommunizmus.
Egy olyan társadalmi és politikai forma, amelyben minden tulajdont a közösség vagy az állam birtokol és valamennyi polgár „képességei szerint dolgozik és a szükségletei szerint részesül”.
Valójában egy kivitelezhetetlen, utópikus politikai forma, amely a történelemben sosem valósította meg az osztály- és államhatalom nélküli ideálját.
A gyakorlatban először Oroszországban, 1917 novembere, vagyis a proletárforradalom után a bolsevikok alakították ki. Egy, a kapitalizmust felváltó új társadalmi és politikai rendszert valósítottak meg, amely eredményeként kiépült a totális diktatúra először Oroszország, majd a Szovjetunió területén. Ezt a rendszert fogják 1945 után fokozatosan megvalósítani Magyarországon és a Vörös Hadsereg által megszállt más országokban is.

4. Mi az a diktatúra, totális diktatúra?

Diktatúrának olyan politikai rendszereket nevezünk, amelyekben nem valósul meg a népakarat és korlátlan, törvény feletti hatalmat élvez egy szűk csoport vagy egy diktátor.
A totális diktatúra akkor valósul meg, ha a diktatúra államhatalma az élet minden területére kiterjed. Magyarországon A Rákosi-korszakot méltán nevezhetjük totális diktatúrának, hiszen a színházaktól kezdve az iskolákig minden az állam kezébe került, és mindenhol a szocialista-kommunista elveket „tanították”. A Rákosi-rendszer bukása után a Kádár-korszak puhadiktatúrája 1989-ig fennmaradt.

5. Hogyan mutatkozott meg a mindennapokban?

A diktatúra teljhatalmát az Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) tette lehetővé. A demokrácia félresöprésének legnagyobb lépése ugyanakkor a Demokratikus Államrend és Köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvény létrehozása volt.
A „hóhértörvény” segítségével a karhatalom bárkit, bármikor el tudott ítélni és félre tudott állítani.
A „Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is!” szellem mindenhol megmutatkozott. Jellemző volt, hogy az ÁVH emberei a besúgók információi alapján éjszaka keresték fel a gyanúsítottakat, berontottak a házukba és egy jellegzetes fekete autóban elvitték őket. Ezután a kegyetlen eszközök tárháza következett: verés, éheztetés, alvásmegvonás, összerugdosás.
Az ÁVH, vagyis a „párt ökle” a több mint 40 ezer főből álló (!) besúgóhálózatára támaszkodott. Soha nem lehetett tudni ki volt besúgó, kiben lehetett bízni. Egy-egy negatív utalás a rendszerre, vagy Rákosira elégséges volt az elszállításhoz. Ez a terror is része volt a totális diktatúrában élt mindennapoknak.

6. Hová kerültek a büntetettek?

Az elszállítottak nagy része börtönökbe, vagy ún. GULAGokba, vagyis „javító munkatáborokba” került. Magyarországon is voltak munkatáborok, a leghírhedtebb Recsken. Sztálin uralma alatt megközelítőleg 14 millió embert szállítottak a gulágra, ahol halálra dolgoztatták őket. A tábort háromszoros drótkerítés vette körbe, őrtornyai és állandó őrszolgálata volt. A foglyok általában deszkán aludtak egy fabarakkban. Napi 14 órát dolgoztak, a legtöbben bányában, erdőirtásnál vagy út-és vasútépítésen. Gyakoriak voltak a betegségek, fertőzések, a legtöbb rab teljesen lesoványodott és szellemileg leépült. A táborokban a hőmérséklet gyakran mínusz 50 fok körül mozgott. Visszaemlékezésekből tudjuk továbbá, hogy ilyen körülmények között, csoda volt, ha 100 emberből 60 visszatért egy nagyobb erdőírtásról.

7. Ki volt Rákosi Mátyás? A diktátor

Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára volt, Magyarország diktátora. Közeli, baráti kapcsolatban állt Sztálinnal és 1945-1956 között személyi kultuszt épített ki, melyet Rákosi-kultuszként emlegettek. Rendszere 1952-re érte el legerősebb formáját, ekkor kezdték el a „népünk bölcs vezére” névvel illetni.
A Rákosi-korszak az emberi jogok teljes sérelmét hozta. A koncepciós perekben kivégzettek száma megközelítette a kétszázat. Körülbelül 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá és további 300 ezer embert kitelepítettek és internáltak. Főként korábbi földbirtokosok, módosabb gazdák, gyártulajdonosok jutottak erre a sorsra.

Tisztelt Szülők!

A január 23-i középiskolai írásbeli felvételi dolgozatok megtekintésének ideje 2021. 01. 28., csütörtök 8:00-16:00-ig.

Helyszín: Ferences Gimnázium

Üdvözlettel:
Iskolavezetőség

Kedves Szülők, Diákok, Kollégák, Öregdiákok!

Szomorú hírt kell megosztanom veletek: András atya ma reggel eltávozott közülünk.
Sokan ismerhettétek, hiszen iskolánk igazgatója volt hosszú ideig.
Kérem, hogy foglaljuk őt imáinkba!

Pax et Bonum!
Fr. Bécser Róbert

Tisztelt Szülők! Kedves Diákok!

Az Országgyűlés támogatásával életbe lépnek a tegnap meghirdetett rendelkezések.
Ennek értelmében a 9-12. évfolyam részére tantermen kívüli oktatást rendelünk el november 11-étől kezdődően.
A tavasszal szerzett tapasztalatok alapján a következő változtatásokra kerül sor:

• a készségtárgyak kivételével (testnevelés, rajz, ének, informatika) az órarendi órákat valós időben tartjuk meg
• az órák on-line óra keretében vagy kiadott feladat formájában kerülnek megtartásra
• az órarendnek megfelelő időben a diákok aktív részvételére számítunk
• a feladatok a tanórák keretein belül kerülnek kiosztásra és számonkérésre
• az e-naplóban továbbra is rögzítjük a hiányzásokat.

Tisztelettel kérjük, hogy biztosítsák gyerekeik részére a tanuláshoz szükséges nyugodt körülményeket, illetve jelezzék felénk a felmerülő nehézségeket!

Együttműködésüket köszönjük.
Ebben a nehéz helyzetben sok erőt , kitartást kívánunk!

Bécser Róbert
igazgató