A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJÁRA

Posted Posted in Hírek

Görbe Márton 11.C osztályos tanuló megemlékezése

1. Miért pont ezen a napon emlékezünk meg?

Az emléknap dátumának megértéséhez 1947-be kell visszatekintenünk.
Kovács Béla a Független Kisgazdapárt főtitkára volt. A párt egyaránt képviselte a birtokos parasztságot és a polgári-keresztény érdekeket is. Az MKP-vel (a Magyar Kommunista Párttal) szemben nem támogatta a forradalmi radikalizmust. Kovács Béla a párt centrumába tartozó vezető volt, aki erősen bírálta a kommunista pártot. Népszerű politikus volt ezért veszélyt jelentett az MKP vezetői szemében.
Koholt vádak alapján 1947. február 25-én letartóztatták, elrabolták és törvénytelenül a Szovjetunióba szállították. Nyolc évet töltött szovjet fogságban és az embertelen gulagon, hogy hazatérhessen további hat hónapnyi börtönbüntetésre. Fogsága alatt, hogy megtörjék, éheztették, megverték és megalázták.
A kommunista rendszer bevált módszereinek egyike volt ez, amit számos más emberen alkalmazott. Olyan embereken, akik nem alkudtak meg a kommunista ideológia nyomásának ellenére sem, kitartottak hazájuk és értékeik védelme mellett. Rájuk emlékszünk február 25-én.

2. Miről árulkodnak a számok?

A kommunista rendszer borzalmairól.
A kommunista diktatúrák áldozatainak számát- akik meghaltak, vagy börtönbe kerültek- világviszonylatban 1917 és 1991 között 100 millió főre teszik. Ebből a Szovjetunió 20 millió ember életét vette el, Kelet-Európában pedig 1 millióan estek áldozatául a kommunista üldöztetéseknek.
Becslések szerint több mint 200 ezer magyar ember vesztette életét gyűjtő-, tranzit- és a kényszermunkatáborokban.

3. Milyen politikai rendszer vezetett ide?

A kommunizmus.
Egy olyan társadalmi és politikai forma, amelyben minden tulajdont a közösség vagy az állam birtokol és valamennyi polgár „képességei szerint dolgozik és a szükségletei szerint részesül”.
Valójában egy kivitelezhetetlen, utópikus politikai forma, amely a történelemben sosem valósította meg az osztály- és államhatalom nélküli ideálját.
A gyakorlatban először Oroszországban, 1917 novembere, vagyis a proletárforradalom után a bolsevikok alakították ki. Egy, a kapitalizmust felváltó új társadalmi és politikai rendszert valósítottak meg, amely eredményeként kiépült a totális diktatúra először Oroszország, majd a Szovjetunió területén. Ezt a rendszert fogják 1945 után fokozatosan megvalósítani Magyarországon és a Vörös Hadsereg által megszállt más országokban is.

4. Mi az a diktatúra, totális diktatúra?

Diktatúrának olyan politikai rendszereket nevezünk, amelyekben nem valósul meg a népakarat és korlátlan, törvény feletti hatalmat élvez egy szűk csoport vagy egy diktátor.
A totális diktatúra akkor valósul meg, ha a diktatúra államhatalma az élet minden területére kiterjed. Magyarországon A Rákosi-korszakot méltán nevezhetjük totális diktatúrának, hiszen a színházaktól kezdve az iskolákig minden az állam kezébe került, és mindenhol a szocialista-kommunista elveket „tanították”. A Rákosi-rendszer bukása után a Kádár-korszak puhadiktatúrája 1989-ig fennmaradt.

5. Hogyan mutatkozott meg a mindennapokban?

A diktatúra teljhatalmát az Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) tette lehetővé. A demokrácia félresöprésének legnagyobb lépése ugyanakkor a Demokratikus Államrend és Köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvény létrehozása volt.
A „hóhértörvény” segítségével a karhatalom bárkit, bármikor el tudott ítélni és félre tudott állítani.
A „Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is!” szellem mindenhol megmutatkozott. Jellemző volt, hogy az ÁVH emberei a besúgók információi alapján éjszaka keresték fel a gyanúsítottakat, berontottak a házukba és egy jellegzetes fekete autóban elvitték őket. Ezután a kegyetlen eszközök tárháza következett: verés, éheztetés, alvásmegvonás, összerugdosás.
Az ÁVH, vagyis a „párt ökle” a több mint 40 ezer főből álló (!) besúgóhálózatára támaszkodott. Soha nem lehetett tudni ki volt besúgó, kiben lehetett bízni. Egy-egy negatív utalás a rendszerre, vagy Rákosira elégséges volt az elszállításhoz. Ez a terror is része volt a totális diktatúrában élt mindennapoknak.

6. Hová kerültek a büntetettek?

Az elszállítottak nagy része börtönökbe, vagy ún. GULAGokba, vagyis „javító munkatáborokba” került. Magyarországon is voltak munkatáborok, a leghírhedtebb Recsken. Sztálin uralma alatt megközelítőleg 14 millió embert szállítottak a gulágra, ahol halálra dolgoztatták őket. A tábort háromszoros drótkerítés vette körbe, őrtornyai és állandó őrszolgálata volt. A foglyok általában deszkán aludtak egy fabarakkban. Napi 14 órát dolgoztak, a legtöbben bányában, erdőirtásnál vagy út-és vasútépítésen. Gyakoriak voltak a betegségek, fertőzések, a legtöbb rab teljesen lesoványodott és szellemileg leépült. A táborokban a hőmérséklet gyakran mínusz 50 fok körül mozgott. Visszaemlékezésekből tudjuk továbbá, hogy ilyen körülmények között, csoda volt, ha 100 emberből 60 visszatért egy nagyobb erdőírtásról.

7. Ki volt Rákosi Mátyás? A diktátor

Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára volt, Magyarország diktátora. Közeli, baráti kapcsolatban állt Sztálinnal és 1945-1956 között személyi kultuszt épített ki, melyet Rákosi-kultuszként emlegettek. Rendszere 1952-re érte el legerősebb formáját, ekkor kezdték el a „népünk bölcs vezére” névvel illetni.
A Rákosi-korszak az emberi jogok teljes sérelmét hozta. A koncepciós perekben kivégzettek száma megközelítette a kétszázat. Körülbelül 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá és további 300 ezer embert kitelepítettek és internáltak. Főként korábbi földbirtokosok, módosabb gazdák, gyártulajdonosok jutottak erre a sorsra.

Munkaterv változás

Posted Posted in Egyéb

Tisztelt Szülők! Kedves Diákok!

A síszünet helyett félévi szünet lesz január 28-tól 31-ig. (Egy 4 napos hosszúhétvége.)
A húsvéti szünet meghosszabbodik április 11-ig.

Üdvözlettel:

Bécser Róbert OFM
igazgató